Rajongok az ízléses dolgok és a polgárpukkasztó alkotások iránt. Szélsőséges, ám egy percig sem unalmas így az élet. Most azonban az ízlés került előtérbe.
A megújult, egyébként gyönyörűen felújított Szépművészeti Múzeum ismét egy monumentális kiállításnak ad helyet. A tárlat lenyűgöző. Négy termen keresztül utazik az ember Michelangelo és a XVI. század itáliai művészet világába. Rá kell szánni az időt. Nekem sikerült két órát bóklásznom. Kortársa, barátja és életrajzírója Giorgio Vasari így jellemezte a Mestert:
„Michelangelo alighanem azért jött a világra, mert Isten példát akart mutatni általa a művészeknek”.
A kiállítás egy csipetnyi történelem. A sors vagy a véletlen úgy hozta, hogy amikor beléptem a terembe, éppen akkor kezdődött egy tárlatvezetés, amelyhez némi habozás után (etikus vagy nem), szerencsére csatlakoztam. Hihetetlen történelmi adalékokkal segítette a művészettörténész a képek megértését, pikáns vagy abszurd történeteket fűzött az alkotás körülményeihez. Csodálatos anyag lett összegyűjtve a világ minden pontjáról. A Mester mellett számos kortárs is helyett kapott, mint például Leonardo da Vinci, Pontormo, Bartolommeo Passarotti, Battista Franco vagy Pollaiuolo. Pazar, lenyűgöző, grandiózus. Nehéz leírni az élményt, ezt valóban látni kell. A vonalvezetés, a finom elegancia, a test ábrázolása – itt elsősorban a férfiakt jelenik meg -, dinamikus pózok együttese váltja ki a hatást. Egyszerűen jól lakik a szem a tárlat végére. Három képet emelnék ki csupán a kiállításról, hiszen leírni teljességgel lehetetlen lenne. Szubjektív vélemény következik.
Bővebb információ:
A test diadala. Michelangelo és a 16. századi itáliai rajzművészet
A kiállítás számokban:
+ Kis színes a kiállítás margójára
A Szépművészeti Múzeum mindig kísérőrendezvényekkel támogatja a nagy kiállításait. Ez most sem történik másként. Érdemes a programokat böngészni a honlapon. Így jutottam el a „Művészetről a könyvek között” című beszélgetésre az Írók Boltjába. A kiállítás kurátora és múzeumpedagógusok beszélgettek a kiállítás szervezéséről, a képékről, valamint érdekes háttér sztorikat elevenítettek fel mintegy egy órában. A beszélgetés végén lehetett kérdéseket feltenni. Első sorban egy idősebb úr kifejtette, hogy neki nem tetszik a kiállítás címe. Nem tükrözi Michelangelo szellemiségét. A test diadala számára az, ha így 73 évesen fel tud állni a székről. Hát ez is egy mókás nézőpont és vélemény.