A vonzás hatalma, avagy találkozás a börtöntetoválással

A vonzás hatalma, avagy találkozás a börtöntetoválással

Van úgy, hogy egy téma bevonzza a másikat. Ez történt velem is a héten. A hétvégi házibulis tetoválós sztori után egy érdekes intermezzo történt a Duna parton. Egy barátommal ücsörögtünk a parton, beszélgettünk, nevetgéltünk, amikor két érdekes figura környékezett meg bennünket. Először csak köröztek, mint a keselyűk. Automatikusan körbe néztük a cuccunkat, nem tudtuk mit akartak. Majd lecsaptak ránk, mint egy nyári zápor. Leültek velünk szembe beszélgetni, érdeklődtek mit csinálunk ebben a melegben. Szürreális volt. Egyszer csak az egyik pasi előtolta a kézfejét és vigyorogva kérdezte, tudjuk-e mit jelent a kezén az öt pont. Bárgyún nézhettünk, mert rögvest közölte börtöntetoválás. Pár éve szabadult Tökölről. A négy fal közepén ő. Kéretlenül mesélt magáról ezt – azt, amit nem mertünk megszakítani. Majd egy szűk fél óra múlva, közölték nem zavarnak tovább, szép napot kívántak és tovább álltak. A barátommal percekig ültünk némán és néztük egymást. Ez mi volt? Végül úgy döntöttünk szimplán társaságra vágytak és mi kapóra jöttünk, de lehet, David Lynch forgat egy új filmet.